A madarak elhallgatnak.

Fekete felhők gyülekeznek, súlyos hasuk már-már a földet veri. Fényvillanások hasítják darabokra a látóhatárt. Vékonytörzsű fák hajolnak földig a szélben, ami hideg leheletével vág végig a bőrömön. Felkavarja a levegőt, nehéz porszagot hoz.

Morajlik körülöttem a mindenség. Fülsiketítő robajjal megreccsen felettem az égbolt. Mintha óriás jutazsák repedne ketté, amiből kiszabadul az özönvíz. Súlyos esőcseppek csapkodják a földet. A víz fehér tajtékkal érkezik. Ősi ritmus taktusait dobolja.

Borsószemnyi, fehér gömbök kopogva végiglyuggatják a leveleket. A zavaros patakként tovaszáguldó víz elviszi a hófehér jéggolyókat, egyre mélyebb barázdákat szánt a homokba. Hamarosan bokáig süppedek a sárban.

Iszapos vízszag terjeng mindenütt.